|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Panait, Petre 2000. október 16.A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./2002. február 28.Elfogadta a Nagyváradi Állami Színház személyi állományának új szerkezeti felépítését a Bihar megyei önkormányzat. Eszerint megszűnik a főigazgatói funkció, az intézmény élén ezentúl igazgató áll majd. A főigazgatói tisztség beszüntetése egyet jelent Petre Panait leváltásával. A színész-főigazgató munkájával szemben komoly kifogások merültek fel, főleg azt illetően, ahogy az intézmény pénzével gazdálkodott. Az igazgatói tisztségre rövidesen versenyvizsgát írnak ki. A két művészeti igazgató helyettes, akikre a román és magyar tagozat szakmai munkájának irányítása hárult, ezentúl művészeti igazgatói címet visel. Márton F. Erzsébet eddigi igazgató helyettes hivatalában maradhat. Az új szerkezeti felépítésben nem tagozatok szerepelnek, hanem a Iosif Vulcan és Szigligeti Ede nevét viselő társulatok.Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke szerint az új szerkezeti felépítés lényegében azt jelenti, önállósult a Szigligeti Társulat. A társulat eddiginél sokkal nagyobb önállóságot élvez majd, főleg pénzügyi szempontból. A bővülő autonómia a Szigligeti társulat érdekét szolgálja, hiszen a magyar tagozat eddig is jóval nagyobb bevétellel járult hozzá az intézmény fenntartásához mint a román társulat."Jó ötletnek tartom, hogy a két társulat teljes szabadságot élvezzen és elvileg a menedzser-igazgató is jó elképzelés", nyilatkozta a Krónikának Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat vezetője. /P. Z.: Önállósuló társulatok. Változások a Nagyváradi Állami Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./2011. április 7.Magyar színház - peren kívülBeszélgetés Szabó �?dönnel, a Bihar megyei tanács jogi bizottságának elnökével Csak másfél év múlva kezdõdik az a per, amelyben a közigazgatási bíróság a nagyváradi magyar és román színház szétválásáról dönt. A város kulturális intézményeinek átszervezését kezdeményezõ Bihar megyei tanács azonban nem várta meg a per végkimenetelét: a Nagyváradi Magyar Színház létrehozásáról határozott. Az ügy hátterérõl Szabó �?dönt, az önkormányzat jogi bizottságának elnökét kérdeztük. Honnan indult a magyar és a román színház szétválásának gondolata? - Volt korábban egy igazgató, Petre Panait, aki elkezdte a magyar társulat belsõ életét górcsõ alá venni, és beleszólt a szereposztásba is. Ebben az idõben került a megyei RMDSZ és tanács élére az a vezetés, amely ma is van. Késõbb személyi változások történtek a színház vezetésében, amelyek az elõzõhöz képest jobb helyzetet teremtettek. Így elkezdõdhetett kisebb lépésekkel az önállósodás. Megjelenhetett a színház homlokzatán magyarul is az intézmény neve, aztán a mûvészbejáratnál a két társulat névadóinak dombormûvei. De továbbra is feszültségek voltak, elsõsorban a költségvetés miatt, ki mennyi pénzt használ fel, mennyi nézõt hoz be, hasonlók. Az önállósodás folyamata eljutott oda, hogy megtörténjen a döntõ lépés, a társulatok önálló intézménnyé válása. �?s ezt mindkét társulat munkatársai támogatták is. Milyen intézményeket érint konkrétan az átszervezés? - Nagyváradon három nagy kulturális intézet van: a színház, ennek keretében mûködik a román, Iosif Vulcan Társulat és a magyar, Szigligeti Társulat; a bábszínház, amelyen belül szintén két társulat van: a román Arcadia és a magyar Liliput; és van a filharmónia, amelynek keretében a szimfonikus zenekar mellett van két néptánccsoport, a román Criºana Néptánccsoport és a magyar, a Nagyvárad Néptánccsoport. A januári tanácsi döntés értelmében magyar színház intézményi keretei közé került volna a Szigligeti Társulat, A Liliput és a Nagyvárad Néptánccsoport. A román színház keretei közé került volna a Iosif Vulcan Társulat, az Arcadia és a Criºana Néptánccsoport, a filharmónia pedig maradna rendeltetésének megfelelõen a klasszikus zene elõadására. Hogy sikerült az átszervezés szükségességérõl meggyõzni a megyei tanácsot? - Az RMDSZ-nek az volt az érdeke, hogy minél szélesebb támogatással rendelkezõ döntés szülessen. Elõször a megyei koalíciós partnerünkkel, a PNL-vel közöltük a kezdeményezést. Amúgy maguk is egy átszervezési javaslaton dolgoztak, nyilván nem ilyen keretekben. Második lépésben pedig a PSD és a PD-L képviselõivel ültünk asztalhoz. Ekkor mindenki egyöntetûen támogatta az indítványt, késõbb azonban a PD-L kihátrált, saját helyi érdekeinek megfelelõen. Amelyek, személyes megítélésem szerint, elvétett érdekek. A januári ülésen a határozatokat a tanács, a szükséges kétharmados többséggel meg is szavazta. Ezt követte a román média hisztériája és a színháztemetéses tiltakozások... - Mindez hamis hírverés volt, hiszen nem akartunk felszámolni egyetlen intézményt sem, csupán új, jobb mûködési keretek közé helyezni. Közben a színház vezérigazgatója és a bábszínházé is aláírásgyûjtésbe kezdtek a döntés ellen... Majd megérkezett februárban a prefektus átirata, amelyben kifogásokat emel a szétválasztás procedúrája ellen. Az egyik kifogás például az volt, hogy nincs jóváhagyásunk a névadó bizottságtól. A kifogások egy részét figyelembe véve módosító határozatok születtek, és az intézmények szétválása elkezdõdött: alapító okirat leadása, adószám kérvényezése. Március elején a Nagyvárad Néptánccsoport betagolódott az új keretbe, a Szigligeti Színházba. Hogyan került bíróságra az ügy? - A prefektus a módosított tanácsi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon. Egyáltalán nem mellékesen: ez március 15-én történt. Majd ezt követõen eljött és felolvasta Traian Bãsescu köszöntését a magyar nemzeti ünnep alkalmából. Az elsõ tárgyalási idõpontot is megkaptuk: a feleknek 2012 novemberében kell megjelenniük, hogy bemutassák álláspontjaikat. A prefektus döntését, és a bírósági eljárás elindítására választott idõpontot cinikus lépésnek tartom. Amíg nincs végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés, addig a két intézmény szétválasztásának folyamata felfüggesztõdik. Hogy ez meddig tart, nem tudni. A megyei tanács nem várta meg a per kimenetelét... - A megyei tanács márciusi ülésén jogerõs döntést hozott a Nagyváradi Magyar Színház létrehozásáról. Ezt az egyszerû elnevezést választottuk azért is, hogy a prefektus ne tudjon újra támadni. Tekintve, hogy a szétválás útja ellehetetlenült, az új intézmény létrehozása maradt az egyetlen járható út számunkra. Mikor és hogyan fog a jelenlegi Szigligeti Társulat betagolódni a Nagyváradi Magyar Színházba? - Ennek megvan a módja, de errõl most még nem szeretnék nyilatkozni. Baló Levente �?j Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
